Felkutat, összegyűjt és megőriz

A RETÖRKI létrehozásakor a Kormányzat meghatározta az Intézet tevékenységéhez kapcsolódó Archívum létesítésének feladatát is. A tudományos kutatóintézeti tevékenység mellett ennek értelmében valósult meg 2014 és 2016 között az az összetett intézményfejlesztési folyamat, amely a levéltári tevékenység feltételeit teremtette meg. Az Archívum osztály besorolású szervezeti egységként működik. Az Intézet a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően gondoskodott a levéltári feladatok ellátásához szükséges szakképzett munkatársakról, rendelkezik a szakmai előírásoknak megfelelő raktárral, kutatóteremmel és a működéséhez szükséges egyéb feltételekkel.
Az Intézet feltárja és számba veszi a rendszerváltás eszmei, politikai és történelmi előzményeit; bemutatja a rendszerváltás és az azt megelőző korszak társadalmi, politikai állapotát, a rendszerváltáshoz vezető irányzatokat és előkészületeket. Elkészíti és elemzi a rendszerváltás kronológiáját. Átfogó képet ad a szomszédos országokban végbement rendszerváltó folyamatról, az ott élő magyarság helyzetének hatásairól a hazai rendszerváltásra. Elemzéseket készít a rendszerváltás hatásairól, továbbá megvizsgálja a nemzetközi erőviszonyok változásának tükrében a kelet-közép-európai átmenet általános következményeit a hazai rendszerváltó folyamatra. 
A fentebb meghatározott feladatok jelölték ki az Archívum tevékenységének fő szakmai irányait: felkutatja, összegyűjti és gondoskodik a rendszerváltás történetének és a hozzá kapcsolódó korszakoknak a fentebb felsorolt pontokhoz kapcsolódó forrásainak, különös értékű magániratainak megőrzéséről.

 

A rendszerváltás forrásai, magániratok

A rendszerváltás történetének tudományos feldolgozása röviddel az események után, viszonylag hamar megkezdődött. A politológiai megközelítésű munkák mellett számos történeti, levéltári forrásanyagot feldolgozó monográfia és szinte megszámlálhatatlan tanulmány érhető el. Mindezeken kívül az események résztvevőivel és alakítóival – ideértve a volt pártállami vezetőket és az egykori ellenzék képviselőit is – több dokumentumfilm, portré, interjú készült. Sokan emlékiratszerű szubjektív narratívájukkal járultak, járulnak hozzá a téma iránt érdeklődő tudományos-szakmai körök, illetve kutatók munkájához. 
Az ellenzéki pártok esetében a megszerveződés, a párttá alakulás eseményei aligha rekonstruálhatóak pontosan pusztán irattáraik forrásaiból. Egyrészt a kezdetekben nem volt olyan ügyvitelük, iratkezelésük, amely irattári rend szerint működött volna, másrészt, ha keletkeztek is jelentősebb alkalmakkor emlékeztetők, jegyzőkönyvek vagy fontosabb levelezések, ezek külleme, precizitása nem felel meg az állampárti iratokhoz szokott kutatás tapasztalatainak. A RETÖRKI Archívum működése során – a felkutatott és gyűjtött források iratképzői, illetve a dokumentumok típusai szerint – főként papíralapú iratokkal került kapcsolatba. Az Intézet kutatásaihoz igazított tevékenység országos körben tapasztalt tendenciájaként megállapítható, hogy a rendszerváltáshoz kapcsolódó korszakok forrásai elsősorban papíralapú iratokat jelentenek. Természetesen az irat levéltári fogalmának megfelelően az Archívum az audiovizuális dokumentumoknak, elektronikus adathordozóknak külön figyelmet szentel. Az elavuló technika miatt több esetben sürgetőbb feladat megmenteni ezeket az adathordozókat.

 

Az állománygyarapítás általános elvei

A gyarapítás prioritása a ’80-as évek, ezen belül különösen az évtized második felében, valamint az 1990 után keletkezett magániratok gyűjtése. Természetesen indokolt, egyedi esetekben ettől eltérhetünk. Tapasztalataink alapján a rendszerváltás történetének kutatásához kapcsolódó magániratok jellemzően rendezetlenül, szakszerűtlenül, irattárolásra alkalmatlan helyiségekben és tárolókban találhatók szerte az országban. Ezen körülmények okán stratégiai célkitűzés a jelentősebb személyiségek magániratainak gyűjtése. A RETÖRKI Archívuma a rendszerváltás bármely aspektusának vonatkozásában gyűjt dokumentumokat eredetiben és másolatban is, amelyek forrásértéke a kutatásokat elősegítheti.
Általánosságban a tervezés e területen nehéz, hiszen különböző időpontokban történő előre nem tervezhető felajánlásoktól függ. A RETÖRKI által programszerűen folytatott Az MDF története vidéken és a Vidéki rendszerváltás története című kutatások keretében és a hozzá kapcsolódó oral history-interjúk készítése során az ország számos pontján létesültek személyes kapcsolatok, amelyek alapján a kutatások folytatásához kapcsolódóan tervezhető és ütemezhető feladattá válhat az iratgyűjtés.
Iratanyag gyarapítására értékes irategyüttesek vagy hagyatékok tekintetében főként ajándékozás révén törekszik az Intézet.
Nemzetközi vonatkozásban az Archívum a RETÖRKI nemzetközi szakmai kapcsolataihoz igazítottan közreműködik a Hungarica-feltárásban. A korábbi évek oroszországi és ukrajnai szakmai kapcsolatlétesítéseinek, levéltári kutatásainak projekt alapú fejlesztése keretében moszkvai, vagy kijevi levéltári anyagok elérése és gyűjtése a cél. 


Szakmai műhelyek, programok és együttműködések

Az Intézet az Archívum tevékenységére építve szakmai együttműködést alakított ki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárával, valamint levéltári gyakorlóhelyként szolgál a Pázmány Péter Katolikus Egyetem történelem szakos hallgatói számára. 
Az Archívum által gondozott Rendszerváltó Archívum című negyedéves intézeti folyóirat szerkesztősége műhelyként fejti ki tevékenységét, több szakmai kezdeményezés is kapcsolódik hozzá. Az Archívum szervezője a RETÖRKI Fiatal Nemzedék Képzése – Tehetséggondozó Programnak, Szakmai Műhelybeszélgetés-sorozatokat tart levéltárszakmai, illetve tudományos- és oktatási kérdésekben.

 

Az állomány kiemelkedő irategyüttesei 

Az Intézet büszke arra, hogy több, egykor vagy még napjainkban is jelentős közéleti szerepet betöltő személyiség adja át iratait vagy azok egy részét az Archívumunk számára.
Az őrizetünkben vagy kezelésünkben lévő irategyüttesekből kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk az alábbi, a közéletben, tudományos életben, kultúrában vagy politikában jelentős szerepet vállaló szervezetek, személyek iratait:

 

Lezsák Sándor magán-iratgyűjteménye, az ún. Lakiteleki Rendszerváltó Archívum
Lezsák Sándor költő, tanár, politikus, az MDF egyik alapítója, alelnöke, elnöke, a Lakiteleki Népfőiskola alapítója, az Országgyűlés alelnöke. A RETÖRKI Archívuma 2015-től levéltári feldolgozás és rendszerezés céljából különleges letétként kezeli a gyűjteményt. 

Kisgazda Örökség és Levéltár Alapítvány Kisgazda Levéltárának iratai
A Kisgazdapárt Magyarország XX. századi történelmének jelentős politikai szervezete volt, amely a rendszerváltás időszakában is meghatározó szerephez jutott a politikai folyamatok alakításában, mint az 1990-es szabad választások eredményeként megalakuló Antall-kormány koalíciós partnere. A Kisgazda Levéltár anyaga adományozás útján került a RETÖRKI Archívumába 2017 áprilisában.

Püski Sándor hagyatéka
Püski Sándor magyar könyvkiadó, könyvkereskedő, a népi irodalom legjelentősebb kiadójaként működő Püski Könyvkiadó alapítója. 

Andrásfalvy Bertalan iratai
Néprajzkutató, 1988 és 2005 között az MDF politikusa. 1990 és 1993 között az Antall-kormány művelődési és közoktatási minisztere. Az Archívumban található iratanyag többek között a baranyai MDF szervezettel kapcsolatos levelezésének egy részét, illetve a szervezet működésével összefüggésben álló anyagokat, továbbá idegen nyelvű, elsősorban angol és német szakmai anyagokat, valamint nemzetközi kulturális rendezvényekkel foglalkozó iratokat tartalmaz.

Kukorelli István iratai
Jogtudós, az MTA doktora. 1985-ben a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, majd Titkárságának tagja. A Független Jogász Fórum alapító tagja. 1999 és 2008 között alkotmánybíró. Az Archívumban található anyagai elsősorban a Hazafias Népfronttal kapcsolatos iratokat tartalmaznak.

Vígh Károly hagyatéka
Vígh Károly történész, fővárosi könyvtárakban, levéltárakban, múzeumokban dolgozott, elsősorban Bajcsy-Zsilinszky Endre, Tildy Zoltán életét, valamint a felvidéki magyarság sorsát kutatta. A rendszerváltás idején a politikába is aktívan bekapcsolódott, elnöke volt a Bajcsy-Zsilinszky Társaságnak, alelnöke a Rákóczi Szövetségnek és részt vett az Ellenzéki Kerekasztal ülésein is. A hagyaték adományozás útján került az Archívumba, Vígh Károly munkásságának iratait tartalmazza. 

Bakos István iratai
Bakos István művelődésszervező, a hazai civil társadalmi élet támogatója és szervezője. Iratanyaga végigkíséri közéleti működését falukutatásaitól, tudomány- és agrárpolitikai működésén a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumi elnökeként és a Magyarok Világszövetségének főtitkáraként végzett tevékenységéig.